Bármennyire is furcsa volt a tavalyi év és semmiben nem különbözik tőle az idei első pár hete, azért azt nem láttam jönni, hogy 2021-et Goethevel fogom indítani. Az #olvasnádast 16 hete alatt majdnem minden beszélgetőpartneremtől kértem egy olvasmánylistát, Bán Zsófi ajánlotta sok más mellett a Vonzások és választásokat.
Nem volt könnyű, sem könnyed olvasmány, sokszor félre kellett tennem, alkalmanként csak pár oldalt tudtam belőle olvasni, az elején zavart a lassú hömpölygése, mégis megérte, nagyon is!
A könyv eredeti címe (Wahlverwandschaften) egy kémiai műszó. „A cím nemcsak arra utal, hogy az egymást szeretni született emberek a szó szoros értelmében elemi erővel sodródnak egymáshoz, hanem arra is, hogy – akár a vegyi elemek – választásaikban-vonzásaikban, elegyedésükben vagy szétválásukban nem szabadok. A szenvedély hatalma éppen ez: hogy megfosztja az embert a választás szabadságától, akarata szabadságától, tehát magától a szabadságtól. Goethe kérdésfelvetése – a mai ember számára éppoly izgalmas módon – így hangzik: mit tehet a humánus kultúra igényeit valójában elfogadó ember a szenvedély hatalma ellen? az ösztönök rabsága ellen? mit tehet azért, hogy igazán emberi részével ne hasonlítson a természet vak törvényeinek engedelmeskedő elemekhez? mivel mentheti meg erkölcsi szabadságát, akarata szabadságát, a választás szabadságát, amikor a szenvedély elhatalmasodik fölötte? s beszélhetünk-e még erkölcsi szabadságról, független választásról, ha egyszer érzékeink-ösztöneink erősebbnek bizonyulnak műveltségünknél és társadalmi fegyelmünknél?” Részlet Deák Tamás utószavából.