Matthew McConaughey: Zöld lámpa

Az első oldalon a szerző kiköti, hogy ez nem egy memoár és nem is ö segítő könyv. Két nappal a vége után is csak egyetlen kérdés maradt bennem, akkor mégis mi ez?

Vannak benne jó sztorik, hollywood, filmkészítés, siker, annak minden előnyével és hátrányával és magánélet. És ennél a pontnál már az első pár oldal után nagyon furán éreztem magam. McConaughey leírja, ahogy gyerekként a kanapé mögé bújva nézte végig ahogy anyja egy harminccentis késsel kergeti a férjét, akinek pár perccel azelőtt már eltörte az orrát, az apja meg, hogy tovább bőszítse a feleségét ketchupot locsol folyamatosan az arcára. Majd megnyugodtak, összeborultak és szeretkeztek.

"Egy piros lámpa zöldre váltott. A szüleim így kommunikáltak."

Leírja, hogy az apja négyszer törte el az anyja középső ujját, ezt a görbe ujjat fényképpel is illusztrálja és megismétli: "Anyám és apám így szerették egymást." A "zsiványlogika" fejezetben fejti ki azt is, hogy apjuk csak akkor vette férfiszámba őt és testvéreit, ha bebizonyították, erre alkalmasak, így az egyik bátyjának egy deszkát kellett az apja fején eltörnie, aki miután eszméletéhez tért, elfogadta, hogy a fia felnőtt.


Értem én, hogy texas, meg zsiványság, de nem volt oké ezt olvasnom. Nem azért, mert leírta, hanem azért, mert nem oldotta fel. Az "ők így szerették egymást" szép gondolat, de egy olyan könyv esetében, amit a világ legtöbb országában hatalmas példányszámban olvasnak majd, szerintem ez kicsit sem oké. Bennem többször felmerült a kérdés, hogy ő is így "szereti" a feleségét? Veri, megfélemlíti a gyerekeit? A válaszom az, hogy biztos nem. Én például erről olvastam volna, hogy ezt a "piros lámpát" hogyan változtatta át "zöld lámpára" a saját életében, mert biztos vagyok benne, hogy nem volt egy egyszerű menet.

Az olyan mondatokkal pedig sajnos nem tudok mit kezdeni, hogy "A tanítás legjobb módja az, amit a legjobban megértenek.", "Aki elveszíti a szembenállás erejét, az elveszíti az egység erejét.", "A szó nyomtalan, a szándék nyomatékos." Ne már!

A könyvre szánt 5000 forintból inkább megnéztem volna egy szuper filmjét szélesvásznon. sajnálom, nagyon.