Vera kétévesen kerül árvaházba, mert az anyja nem eteti és nem gondoskodik róla, majd örökbefogadják.

Édesanyja kissé beszámíthatatlan cigányasszony, az örökbefogadók holokauszt-túlélő zsidók, akikkel együtt él a nő fogyatékos testvére is. A kommunizmus és a nyomor sötét világában szinte senkinek semmi nem sikerül, kevés a boldog pillanat a regényben. Itt mindenki árva, mert bár egy családtörténetről van szó, ahol több generáció is megjelenik, egyik szereplőnek sincs fogalma arról, mit is jelent a család, a szeretet vagy az összetartozás.

"Az örök jelen állott, barna levegőjében pácolódnak, folytonosan ugyanazokat a mondatokat ismételgetve."

És bármilyen szívfacsaróak vagy húsba vágóak is, én nagyon szerettem ezeket a mondatokat, szeressétek ti is, olvassátok el az Akváriumot!