
A határ egy választóvonal – konkrét és átvitt értelemben. Elválaszt földrajzilag, közigazgatásilag, elválaszt kulturálisan, lezár és megnyit valami mást. Így a határhelyzet szembenézés és döntés is. Ilyen határ- és döntési helyzetekről szól Ott Anna és a Magvető Kiadó könyvklubjának folytatása.
Folytatódik a határátlépés Ott Annával és a Magvetővel.
A határhelyzeteken ezúttal is világirodalmi művek vezetnek át. A félelmetes természeti jelenségtől a nagy techcégek uralta jövőig tart az utazás, amely érinti a vulkán lábánál lévő nyaralókat, megrajzolja az ismeretlen testvér és a jól ismert barátnő súlyos betegségének történetét, végigvezet egy szakításon a családdal és egy életen át kísértő rettenetes emléken.
Határhelyzetek, amik távoliak, mégis igen ismerősek.
A Hajnalcsillag-sorozat harmadik részében Knausgård új fénytörésbe helyezi az első részben megismert szereplők életét, és ahogy gyűlnek a rejtélyek, egyre mélyebbre hatol az öröklét erdejébe. Syvert, a temetkezési vállalkozó Oroszországból hazatérve szembesül azzal, hogy napok óta nem jelentettek új halálesetet. A tizenkilenc éves Line beleszeret egy karizmatikus black metal zenészbe, és ezzel megnyílik előtte egy titokzatos és veszélyes szubkultúra. Geir, a rendőr a rituálisan lemészárolt zenekar ügyében nyomoz, és sötét titkokra bukkan. Kathrine, a lelkésznő a kétellyel és a férje paranoiájával küzd, Tove pedig próbál megszabadulni a fejében szóló hangtól, ami akar tőle valamit. A titokzatos csillag három napja lángol az égen, és az emberek különös álmokat kezdenek látni.
A harmadik birodalomban ismét a természetfeletti feszül a norvég hétköznapoknak, a sötét erők felszabadulnak, és a világ lassan megmagyarázhatatlanul megváltozik.
Az egyetemről frissen kikerült Tórut felveszik a Murai Tervezőirodába, amelynek főépítésze a hetvenes éveiben járó, legendás Murai Sunszuke. A professzor minden augusztusban elvonul kollégáival az Aszama-hegy lábánál álló házába, a Nyári Lakba. Ezúttal a Kortárs Nemzeti Könyvtár tervein dolgoznak, amely a második világháború után megjelent japán könyveknek ad majd otthont, ám a munkára egy rivális iroda is pályázik.
1982 emlékezetes nyarán Tóru rengeteg tapasztalatot szerez munkáról és szerelemről. Bepillantást nyer egy nagy művész gondolkodásába, megtanulja, hogyan formálják a felhasználói igények egy épület alakját, és milyen nehézségekkel kell szembenézni egy könyvtári polc megtervezésekor.
A vulkán lábánál lírai, meditatív regény mester és tanítvány kapcsolatáról, hagyomány és modernitás találkozásáról, Japán lenyűgöző természeti adottságairól és arról, mi történik, ha a jól ismert, otthonos világ elkezd széthullani.
Annie Ernaux tízéves korában tudta meg egy beszélgetésfoszlányból, hogy volt egy nővére, aki meghalt, mielőtt Annie megszületett volna. Több mint hatvan évvel később, 2011-ben levelet írt ennek a nővérének, akit soha nem ismert, de akinek az emléke mindvégig meghatározta az életét. A töredékekből, elhallgatásokból és véletlenül elkapott beszélgetésekből kirajzolódik Ginette képe – aki „rendes kislányként”, „kis szentként” él a szülei emlékezetében –, és mindaz, ami az eltűnt testvér lenyomata a szerző életében: titok, bűntudat, féltékenység és „a halottak hosszú élete” elleni harc.
Helen felajánlja a vendégszobáját régi barátjának, Nicolának. Nicola végstádiumú rákbeteg, és nem hajlandó szembenézni a ténnyel, hogy a betegsége visszafordíthatatlan. Mivel nem hisz a hagyományos gyógymódokban, alternatív módszerek után néz, és C-vitamin-kúrára érkezik Melbourne-be a kétes hírű Theodore Intézetbe. Az együtt töltött három hét próbára teszi a két nő barátságát. Amikor a kezelések teljesen leszívják Nicola erejét, Helen úgy dönt, hogy közbelép, és szembesíti őt a valósággal.
Helen Garner modern klasszikusa azoknak az embereknek ad hangot, akik beteg barátjukat, hozzátartozójukat ápolják, és azt mutatja meg, hogyan forgatja fel a beteg és környezete életét a halál kérlelhetetlen közelsége.
A vendégszoba kendőzetlenül, fanyar humorral beszél tagadásról, tehetetlen dühről, öregedésről és a barátság határairól.
Tíz év telt el azóta, hogy a fiú negyvenegy évesen becsapta maga mögött az ajtót, többé nem ment vissza a szülői házba, és ezzel megkezdődött élete legboldogabb évtizede. A fiú egy elnyomó, patriarchális családban nőtt fel, ahol mindenről az apa döntött, az anya pedig olyannyira láthatatlanná vált mellette, hogy az alakját is nehéz felidézni a családi élet tereiben.
Az apa nem nézte jó szemmel, hogy felesége munkát vállal, vagy meglátogatja a szüleit, a barátnőire és a nagy ritkán megcsörrenő telefonra pedig a családi rendet fenyegető halálos veszélyként tekintett.
Bajani regénye arról szól, hogyan látja, vagy épp nem látja egy gyerek élete különböző szakaszaiban a totális elnyomás alatt tartott édesanyját, el lehet-e hagyni a saját szüleinket, és ki lehet-e szabadulni a származásunk fogságából.
„Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat.” Ezzel a mondattal kezdődik ez a megrázó történet egy tizenkét éves lányról, és arról a rettenetes emlékről, amely végigkísérte egész életét. A regény feltárja az esemény okait – a szülők küzdelmét a társadalmi felemelkedésért – és következményeit: a kislány eltávolodását a valóságtól, tanulási nehézségeit és az állandó szégyenérzetet.
2026. március 30. 18:00
Magvető Café
A harmincas éveiben járó Marisa utálja a munkáját. Szorongáscsökkentőkkel és YouTube-videókkal próbálja túlélni a hétköznapok rutinját és a reklámügynökségnél töltött órákat. Amikor a munkahelye csapatépítő hétvégét tervez, Marisán még jobban úrrá lesz a szorongás, és egy régi tragédia emlékét is felidézi.
Az Elégedetlenség a toxikus munkahelyi kultúra, az egzisztenciális szorongás és a kiégés regénye. Éles hangú, sötét humorú szatíra egy olyan világról, ahol a munkavállaló arról álmodozik, hogy elüti egy busz, mert akkor legalább nem kell bemennie dolgozni.
2026. április 27. 18:00
Magvető Café
Ali Smith új regénye egy nem is olyan szép új világról szól, ahol mindennap új határokat húznak az emberek közé. Valamikor a sötét, disztópikus közeljövőben járunk, ahol a hatalmat már nem az állam, hanem a nagyvállalatok gyakorolják, akik az emberek minden lépését megfigyelik. Egy olyan történelmi korban, amikor a nagy techcégek dehumanizálják és könnyen kategorizálható algoritmusokra és adatokra akarják redukálni az embert, Ali Smith megmutatja, miért fontosabb mindennél az egyén és az egyediség. A Gliff nyomasztó, lenyűgöző regény identitásról, lázadásról, elnyomásról, természetpusztításról korunk legnaprakészebb szerzőjétől, aki új könyvében megidézi Orwell, Kafka, valamint Anthony Burgess Gépnarancsa szellemét.
2026. május 18. 18:00
Magvető Café
A könyvklubot és a Határhelyzetek köteteinek megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.