1989-ben születtem, így a kommunizmus, a szocializmusról, a háborúk és a diktatúra fogalmáról és létezéséről leginkább csak a történelemkönyvekből és regényekből van fogalmam. Orwelll regényét kamaszként olvastam először, eltartottam magamtól, hogy újra elővegyem, mert féltem belenézni a tükrébe 2021 Magyarországán élve. Amikor mégis nekivágtam, nem volt kérdés, hogy Péterfy Gergellyel szeretnék róla beszélgetni. Kíváncsi voltam […]
Veszteségeket és traumákat összehasonlítani nem lehet és nem szabad, most mégis megteszem. Egy éve íródik a listánk, hogy miket (legszörnyűbb esetben kiket) veszítettünk el a mindennapjainkból, talán amíg élünk 2020-ról és 2021-ről azonnal a veszteség szóra fogunk asszociálni. Soha jobbkor nem vehettem volna kezembe ezt a frissen megjelent könyvet, mert felrázott ebből a nyúlós, mély […]
Gyerekkoromban visszatérő álmom volt, hogy egy csecsemőt találok egy bokorban. Ugyanebben az időszakban nagyon foglalkoztatott az örökbefogadás témája. Az egészet egy mesébe illő csodának gondoltam, ahol adott egy gyerek, aki magára maradt és akadtak felnőttek (vagy egy felnőtt!), akinek pedig a legnagyobb álma pont ez a gyerek, megtalálják egymást és mindenki él boldogan, míg meg […]
A legelső alkalommal a kutyasuliban, mikor az oktató bevezető előadást tartott a kutyás létről azt mondta, hogy a kutya a halandóságot tanítja a gazdájának. Az életünk során akár több kutyánkat is végigkísérhetünk születésétől egészen utolsó pillanatáig. Megdermedtem. Már akkor is tudtam, hogy Barka hatalmas felelősséget ró rám, a tizedik születésnapjához közeledve pedig egyre többször jut […]
„Ezen túl, mindenen túl, túl a sok születésen és a sok halálon, amíg a magyar írásosságnak bármi jelentősége lesz, a Nincstelenek tekintete nélkül nem leszünk el, akár vele tartunk, akár tiltakozunk ellene. Ezek nagy szavak, de maga a dolog igen egyszerű. Önmaga helyett gyerekkori énjét képzelte el, s a különbség végső jelzéseként fel is tette […]
Ha elvárjuk, hogy a másik tudja, mi zajlik bennünk csak azért, mert szeret minket és anélkül, hogy beszélnénk a belső folyamatainkról, természetesnek vesszük, hogy a másik tisztában van velük, az félreértésekhez vezethet, a félreértésekből pedig konfliktusok születnek. Simone de Beauvoir kisregénye ezzel a mondattal kezdődik: „Milyen unalmas ez a sok fecsegés a kommunikáció lehetetlenségéről!” Pontosan […]
Kicsit pironkodva vallom be, hogy életem eddigi egyik legszebb pár hete a tavalyi karantén része volt, persze miután túl voltam a sokkon és a blokkoltságon. Viszonylag hamar cselekedtünk és leköltöztünk pár hétre a Mecsekbe két kutyával és rengeteg könyvvel. A pár fős falu legszélén laktunk, ahol embert nem láttunk, csak ha nagyon kerestünk és ahol […]
„Ma már tudjuk, hogy a szerelem valójában az emberi faj legellenállhatatlanabb túlélési mechanizmusa. Nem ezért, mert arra indít minket, hogy párosodjunk és szaporodjunk. Nagyon is képesek vagyunk szerelem nélkül párosodni! Hanem mert a szeretet arra késztet bennünket, hogy érzelmileg kötődjünk ahhoz a néhány, számunkra legértékesebb személyhez, akik biztos menedéket nyújtanak nekünk az élet viharai közepette. […]
Izgulok, amikor a szívemhez közel állók írnak regényt. Így volt ez Szűcs Peti esetében is, de miután elolvastam az első könyvét teljesen indokolatlannak tűnt ez a féltés. A Dharma egy letehetetlen családregény, különböző idők és helyszínek érnek össze a három történetszálon, kutatva a kérdést, hogy vajon életünk történései, sorsunk vagy élethazugságaink milyen lenyomatot hagynak rajtunk. […]
