Marie Aubert: Felnőtt emberek
A Margó végével úgy éreztem, megkezdődött számomra is a vakáció, így az első utam az Írók Boltjába vezetett, hogy beszerezzek néhány nyári könyvet, amit nem egy munka miatt, hanem csupán a saját szórakoztatásomra olvasok. Már majdnem a pénztárhoz értem, amikor megakadt a szemem egy borítón, majd a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésem, így hazajött velem […]
Rachel Cusk: Körvonal
Biztos (legalábbis remélem), hogy volt már részetek igazán jó beszélgetésben. Arra gondolok, amire általában nem is számít az ember, nincs neki megágyazva, váratlanul találja meg magának a helyét és idejét, sokszor meglepetésszerű tud lenni a másik fél kiléte is, nem ritkán távoli, szinte ismeretlen emberrel alakul ki, talán, mert biztonságosabbnak tűnik így. Kell hozzá jó […]
Zoltán Gábor: Orgia
Tanultam a történelem borzalmairól. Tanultam háborúkról, veszteségekről, halálról és szegénységről. Tudtam, hogy léteztek nyilasok, láttam a Turul szobrot a 12. kerületben. De nem tudtam, hogy bő 60 évvel ezelőtt mi történt a Városmajorban. Nem tudtam, hogy az otthonomhoz közeli utcákban nyilas központok léteztek és nem tudtam, hogy tömeggyilkosságok helyszínei voltak. Zoltán Gábor könyvét évekig eltartottam […]
Irvin D. Yalom: Amikor Nietzche sírt
Yalomtól évekkel ezelőtt először az Amikor Nietzsche sírt című regényét olvastam, amire szinte alig emlékeztem, így újraolvastam az utóbbi hetekben. Igen, nem napokban, hanem hetekben, mert közé kellett tűzdelnem más olvasnivalót is, annyira tartalmas, így néhol nehéz ez a történet. Josef Breuer bécsi orvost felkeresi egy titokzatos fiatal hölgy, hogy segítséget kérjen tőle: szerelmi háromszögbe […]
Keresztury Tibor: Hűlt helyem
A Margón nem lehetett annyi széket elrendezni, hogy mindenki beférjen Keresztury Tibor Hűlt helyem című kötetbemutatójára, kifolytak az emberek a térből és állva hallgatták végig a beszélgetést. Én sajnos nem tudtam ott lenni, de a bemutató után több hozzám közel álló mesélt róla érzelmekkel telve, így azonnal, még ott megvettem a könyvet. Nem tudom, ti […]
Vladimir Nabokov: Nevetés a sötétben
A Lolitát is nagyon szerettem, de a Nevetés a sötétben már másodszor gyakorolt nagy hatást rám. Jó pár éve olvastam először, amikor ez a teljesen szürreális (vagy mégsem?) tragikomédia ledöntött a lábamról és pár hete újra elővettem, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy ennyi év elteltével milyen szemmel olvasom majd újra. Megint sikerült neki, szóval duplán […]
Czakó Zsófia – Nagypénteken nem illik kertészkedni
A Mastercard Alkotótárs Ösztöndíj azokat az írókat segíti, akiknek már legalább egy könyve megjelent és épp nehéz, sokszor gyötrő és bizonytalan időszakban vannak, amikor elő kellene jönni a második írással. Az elsővel „felrakják magukat” az irodalom térképére, a másodikkal be kell biztosítani ezt a helyet. Nem kis feladat. Volt szerencsém dolgozni ebben a projektben és […]
Thomas Mann: Tonio Kröger
“Két világ között állok, egyikben sem vagyok otthon.” Ez a két világ pedig a polgári lét és a művészélet, ez az ellentét feszíti Tonio Krögert, akit kamaszkorában ismerünk meg és felnőttkoráig kísérjük gondolatait a sűrű kisregényben. A témáról azonnal Szerb Antal Utas és holdvilágja jutott eszembe, a két írás mégis összehasonlíthatatlan. Turai Barna miatt olvastam […]
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Önéletírást vagy autofikciót olvasni mindig kicsit olyan, mintha kukkolnék. Mint amikor télen az utcán sétálva be lehet látni családok kivilágított nappalijaiba. Aztán felmerül mindig az emlékezés kérdése, hogy vajon az emlékeink alkalmasak-e a valóság leírására, és persze hogy az irodalomnak célja-e a valóságot megmutatni. Szóval Knausgardot megszakítva vágtam bele Bereményi életébe, akinek életműve inkább a […]